Kutyák viselkedésének dekódolása – mit éreznek a kutyák? – 2.rész – ijedtség, félelem, agresszió

Az előző cikkben szó volt róla, hogy nem olyan könnyű megállapítani, hogy kutyánk mit is érez és az izgatottság jelen lehet, pozitív és negatív érzések által egyaránt. A következő érzés, amivel foglalkozni szeretnék az a félelem. Ez az egyik legrosszabb érzés szerintem, mert a kutya összes többi érzését felül tudja írni egy pillanat alatt.

Ijedtség

Több fajtája van és fontos, hogy különbséget tudjunk tenni köztük. A legenyhébb talán az ijedtség. Ez abban különbözik a többitől, hogy pár pillanatig tart és ha ügyesek vagyunk és jól kezeljük, hamar ki tudjuk oldani belőle a kutyát, nem lesz belőle egy még erősebb állapot. Jellegzetes reakció, hogy kedvencünk ilyenkor hirtelen hátrál, esetleg ugrik, sokszor még el is esik ijedtében, vagy neki is mehet valaminek. Arra a dologra fókuszál, ami megijesztette és nem foglalkozik azzal, hogy hova tolat, lép csak hirtelen menekülésbe kezd. A forrás hirtelen és rövid ideig tartó hang, vagy vizuális inger.

Félelem

Probléma akkor van, ha az ijedtség nem múlik el és az érzés tartóssá alakul. Ilyenkor már klasszikusan félelemről beszélünk. Sokszor keresnek meg azzal a jelenséggel gazdik, hogy a kutya pár hónapja még csak kicsit félt, esetleg megijedt bizonyos dolgoktól, de ahogy haladtak előre az időben, egyre erősödött a kutya félelme, pedig maga a kiváltó ok nem lett erősebb vagy intenzívebb csak a reakció. Nagyon gyakori példa erre, amikor motoroktól, gördeszkásoktól fél egy kutya és egyáltalán nem nyugszik meg addig amíg, hallja és látja. Sokszor utána is még percekig remeg, ideges. Gyakori tünetei a félelemnek a remegés, teljes dermedtség, lefagyás és menekülés. Meglát valamit és azonnal menekül, bebújuk a gazdája mögé vagy valami alá, esetleg elindul haza ijedtében. Nagyon fontos itt kitérni arra a jelenségre, amikor a kutya félelme annyira erős, hogy gondolkodás nélkül az első menekülő utat választja, amit meglát. Hanyatt-homlok menekül. Ilyenkor szoktak például kifutni az úttestre, de sajnos olyat is hallottam már, hogy a kutya az ablakot választotta menekülő útvonalnak. Fontos, hogy ilyenkor kedvencünk nem gondolkozik, csak menekül és ezért nagyon veszélyes ez az állapot.

Félelmi agresszió

A következő szintje a félelemnek, a félelmi agresszió. Ilyenkor a félelem által keltett feszültség agresszióba megy át. Nagyon fontos, hogy a legtöbb kutya agressziójának forrása a félelem és nem a gonoszság. A kutya nem rosszindulatú és nem csinál bosszúból vagy gonoszságból dolgokat. Fél és úgy érzi meg kell védenie magát, az általa vélt fenyegetettségtől. Az is előfordul, hogy már előre támad, nehogy őt támadják meg. Ebben az esetben is a félelem a motiváció. Motorok és gördeszkák esetében ez úgy szokott megnyilvánulni, hogy a kutya hevesen ugatja őket (sokszor már messziről), húzza a pórázt, mintha oda akarna menni.

Nagyon sok félelmi agresszív kutyával foglalkoztam. Nálam elsődleges szabály, hogy nem büntetjük a kutyát. Egy félelmi agresszív kutyát pedig semmilyen körülmények között sem. Nagyon sokszor ez az elsődleges reakciója a gazdiknak, főleg tehetetlenségükben, nem tudnak más eszközhöz nyúlni. Az a baj a büntetéssel, hogy egy félelem forrású feszült állapotra, még pluszban ráteszünk egy újabb feszültség forrást. Ezzel ideiglenesen akár célt is érhetünk, mert a kutya annyira megijed vagy elkezd félni a gazdájától, hogy abbahagyja a nem kívánt viselkedést. De hosszútávon nem oldódik a féleleme és máskor, más viselkedésekben fog megjelenni az agressziója. Kicsit olyan mintha ráraknánk egy fedőt erre a feszültség halmazra, ami később így sokkal nagyobbat fog robbanni. Három fontos cél van, amit ilyenkor ki szoktunk tűzni a gazdikkal a kiképzés elején: 

1. A bizalom építése kutya és gazdi között – a kutya megtanulja, hogy a gazdája vigyáz rá és biztonságban érezheti magát mellette.
2. A félelem oldása – a kutya félelme enyhüljön annyira, hogy más, jó érzésekkel felül tudjuk írni.
3. Deszenzitizáció – a kutyát hozzászoktatjuk ahhoz, amitől fél, hogy megtanulja hosszútávon, valójában nincs mitől félnie.

Jellegzetessége a félelemnek és a félelmi agressziónak, hogy ilyenkor nem nagyon tudunk a kutyára hatni, nem igazán vesz rólunk tudomást. Nehéz kizökkentenünk mindkét állapotból, sokszor a jutalomfalatot sem fogadják el, van hogy elhúzzák a fejüket előle, sőt ki is köpik. 

Amikor egy kutya örömében lesz izgatott, akkor általában reagál arra, ha mi is örömmel megpróbálunk beszállni a játékba. Vissza nem is mindig lehet hívni a nagy játékokból, de reagál arra, ha mi is elkezdünk futni vele, esetleg bírkózni. Sok gazdi ilyenkor direkt tovább is hergeli a kutyáját. Ha sikerül felvennünk a kontaktust, akkor is kedvencünkön látjuk a jó kedvet, és hogy szeret abban az állapotban lenni. Örömét leli benne és azért nem szeretne visszajönni hozzánk. A félelemből fakadó izgatottság esetén, nagyon nehezen tudjuk felvenni a kontaktust kedvencünkkel, mert vagy arra fókuszál, amitől fél vagy arra, hogy merre meneküljön. Ez egy nagy különbség a kettő között. Félelem esetében nehezen tudjuk rávenni játékosságra vagy akármire.