Kutyák viselkedésének dekódolása – mit éreznek a kutyák? – 1. rész – boldogság, öröm

2
1092
views

Amikor megkeresnek egy viselkedés problémával, általában az első feladatom, hogy kiderítsem, hogy a kutya mit is érez és mi a motivációja, célja, amiért ezt a viselkedést csinálja. Ez nagyon egyszerűnek tűnhet, de gazdik és kutyáik között talán ebből van a legtöbb félreértés.

A kutyák, ahogy az emberek is, érezhetnek egyszerre több dolgot, vannak árnyaltabb és összetettebb érzéseik is. Ennek ellenére azt gondolom, hogy közel sem olyan bonyolult érzelmi rendszerrel rendelkeznek, mint mi. Nagyon sokszor ruházzuk fel őket a mi emberi érzéseinkkel, mint például a bosszú – ami egy elég bonyolult emberi érzés, és nagyon ritkán jelenik meg kutyáknál, akkor sem olyan árnyaltan és összetetten, mint az embereknél. Sokkal egyszerűbb érzésekkel kell dolgoznunk a kutyák esetében. Kicsit le kell egyszerűsítenünk a gondolkodásunkat. Fontos szem előtt tartanunk, hogy bármennyire is háziasítottuk őket és sok helyen a kutya “szőrös gyerek”, állatok és állati ösztöneik vannak.

Az első érzés, amivel foglalkozni szeretnék az a boldogság, öröm. Meglepő információ lehet, de sok gazdi számára ennek a dekódolása is nehéz. A kutya kötődik a gazdájához és szeretetre vágyik tőle, ez az alap kiindulási pont. Ha megkapja a szeretet, törődést a gazdájától, nagyon boldog. Akkor is boldog, ha ételt kap vagy valami olyan tevékenységet végez, ami örömet okoz neki, ilyenek például a játék, kirándulás, futás, séta. A legtöbb kutya azt is nagyon szereti, ha más emberek szeretgetik a gazdáján kívül.

Vannak azonban olyan súlyosan traumatizált kutyák, akiknél az általános példák, amikre hivatkozni fogok, (például, hogy a kutyák örülnek, ha esznek) nem igazak, ezekre a helyzetekre majd külön, egy másik cikkben kitérek. Az, hogy egy kutya milyen tevékenységeket szeret csinálni, mi okoz neki örömet, a személyiségétől függ. Ez elég széles skálán mozog, ahogy az embereknél is. Vannak kutyák, akik szeretnek más kutyákkal játszani, vannak, akik pedig egyáltalán nem. Ezek bizonyos szintig formálhatók. Kölyökkorban kicsit jobban, könnyebben lehet új helyzetekhez szoktatni a kutyát, mert kevésbé kiforrott a személyiségük, de minden kutyának van egy alap személyisége, ami által korlátok közé van szorítva, hogy mennyire tudjuk változásra bírni.

Az öröm és a boldogság sokszor izgatottsággal párosul és itt kezd kicsit bonyolódni a helyzet. Ez már egy összetettebb szituáció.

Mik azok a dolgok, ami alapján tudjuk, hogy egy kutya boldog és jókedvű?

Nagyon széles skálán mozog az, ahogy kutyák kifejezik az örömüket. Odahívjuk magunkhoz, adunk neki egy jutalomfalatot, amit szeret, jóízűen elrágja, kicsit csóválja a farkát és máris jó kedve van, örül. De akkor is örül, amikor hazaérünk, nagy boldogan ránk ugrik és örömében még akár be is pisil. Nagyon sok kutya annyira izgatott lesz bizonyos helyzetektől, hogy elkezd ugatni, de ezt is örömében teszi. Nincs egy fix kódrendszer, ami alapján be tudjuk határolni, hogy egy-egy viselkedés milyen érzésre utal. A kutya amiatt is bepisilhet, mert fél, nem csak akkor csóválja a farkát, ha boldog, és agresszióból is ugathat. Fontos vizsgálnunk az előzményeket, a környezetet és a kutya összes non-verbális jelzését egyben. Meg kell figyelnünk, milyen a testtartása, hogy áll a füle, hogy mozog a farka, milyen hangokat ad ki magából és mik a reakciói, ha kommunikálni próbálunk vele. Az izgatottság egy feszültséggel teli állapot, amit le kell vezetnie valahogy a szervezetnek. Nem egy negatív feszültség, hanem pozitív, de akkor is kiutat keres magának és sok esetben gerjeszti is magát – ilyenkor van, hogy kutyák túlpörögnek és alig lehet őket leállítani. A félelem is sok feszültséggel jár, olyankor szokott a viselkedés agresszívvá válni. Az ugatás, ugrálás, rohangálás egy feszült állapot eredménye sok esetben, de ez nem feltétlenül negatív!

Több olyan eset volt, amikor gazdik megkerestek, hogy a kutyájuknak komoly viselkedészavara van, fél és segítséget szeretnének kérni. Kimentem, megkértem, hogy idézzük elő az adott helyzetet, amiben úgy gondolják, kedvencük fél. Miután lement a nagyon intenzív „műsor”, melyben vonyítás, nyüszögés és ugatás is volt, megállapítottam, hogy a kutya iszonyú boldog és rettenetesen izgatott, de semmiképpen nem fél és nem boldogtalan. Ez sok esetben nagyon fontos volt, mert a gazdikat nem zavarta a viselkedés, inkább csak aggódtak amiatt, hogy kutyájuk boldogtalan és fél. A különbség óriási, hisz senki nem szeretné, hogy kutyája szenvedjen.

Tapasztalataim szerint minél több időt töltünk együtt kutyánkkal, minél jobban megismerjük, annál jobban értjük és tudjuk dekódolni a viselkedését. És ha ebben segítségre van szükségünk, mert nem értjük, az sem baj, ne gondoljuk, hogy egyedül vagyunk ezzel a problémával. Hisz a kutyák nem emberek és teljesen más rendszer szerint gondolkoznak és éreznek, mint mi.

 

2 COMMENTS

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here