Gyakran felmerül a kérdés, hogy ha két kutyánk van, akkor a kettő közül melyik a főnök.Ez hogyan és miben nyilvánul meg? Nekünk, mint gazdáknak mi a feladatunk ezzel kapcsolatban és hogy kell kezelni ezeket a helyzetek?
Mindenféle elméletet hallottam már ezzel kapcsolatban.
Pl: a nőstény kutya a főnök mindig vagy az a kutya irányít, aki régebb óta él a gazdával vagy ez fajtától függ stb.
Szerintem nincs erre egy alapszabály, ami minden helyzetre érvényes lenne. Azt sem feltétlen gondolom, hogy ez egy örökérvényű kőbe vésett dolog lenne két kutya közt. Vannak kutyák, akiknél ez teljesen egyedi és helyzet függő. Attól függően, hogy éppen milyen helyzetben vannak épp az egyik érvényesíti jobban az akaratát, másik helyzetben pedig a másik. Sok szempontból hasonlóak ezek a viszonyok, mint az emberi kapcsolatok, néhol az egyik enged, néhol a másik, más a fontossági sorrend az egyik kutya számára és más a másik kutya számára.
Vannak olyan ideális helyzetek, amikor ezek a szituációk két kutya közt teljesen feszültség mentesen kialakulnak és mindenki jól érzi magát ezekben a helyzetekben, nincsen versengés. Többféle kapcsolat létezik, valahol látszólag egálban van a két fél, valahol az egyik irányít a helyzetek többségében és valahol teljesen helyzetfüggő mikor ki dönt.
Fontos tudni, hogy attól még, hogy adott esetben az egyik kutya jobban alá rendeli magát, (vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy hagyja jobban vagy időben előbb érvényesülni a másikat,) nem feltétlen érzi rosszul magát ebben a szituációban. Találkoztam már olyan helyzetekkel, ahol a két kutya közti sorrend teljesen jól kialakult és működő képes volt, a feszültséget épp az okozta, hogy a gazda a viselkedésével kompenzálni próbálta az „alárendeltebbnek” tűnő kutya helyzetét, és olyan helyzeteket teremtett, amiben a két kutya szerepei felcserélődtek és valójában egyik sem érezte jól magát benne, amitől viszont folyamatosan nőtt a feszültség.
Gazdaként akkor érdemes beleszólni egy rendszerbe, ha az a két kutya közt feszültséget okoz. Ha vicsorítanak, morognak egymásra, legrosszabb esetben megharapják egymást, azt semmiképpen nem szabad hagyni. Fontos, hogy ránk, mint gazdákra mindkét kutyának minden körülmények között hallgatnia kell. Kontrollálni tudjuk a helyzeteket, ha szükséges.
Másik fontos szempont, hogy bizonyos dolgokban ne tegyünk különbséget a két kutya közt. Minden kutya más és más, és előfordulhat sok féle eset, pl mást esznek, más a mozgás igényük, máshol szeretnek aludni stb. Legcélszerűbb dolog, ha egyszerre adunk nekik enni és mindenféle esetben külön tálból. A szeretet mennyiségében se tegyünk különbséget! Ez az egyik legfontosabb! Ezalatt olyan dolgokra gondolok, hogy ne simogassuk sokkal többet az egyiket, ha a másiknak is van rá igènye, elvégre két kezünk van 😉 Ha az egyiket elkènyeztetjük, kènyeztessük el a másikat is 🙂 Ugyanazért a dologèrt, ne kapjon az egyik szigorúbb büntetést, mint a másik. (Bár én abszolút büntetés ellenes vagyok minden tekintetben.) Törekedjünk egyensúlyra. Mindkettőnek legyen saját helye, ami csak az övé, és ahova nyugodtan elvonulhat és pihenhet. Ez kiemelkedően fontos olyan párosoknál ahol az egyik kutya már idősebb a másik pedig esetleg kölyök és egész nap pörög, így más nagyon az energiaszintjük.
Ha esetleg úgy érezzük, nem vagyunk biztosak a dolgunkban és elakadtunk, esetleg rossz irányba haladnak a dolgok, kérjük szakértő tanácsát.
