Még szerencse, hogy a Lutri szerint óriási buli, hogy reggel el kell futni a pékségbe, mert mindenki annyira siet, hogy szendvicset nincs ideje csinálni. Ez a buli persze már akkor elkezdődik amikor a pórázzal, szemceruzavál, pulcsival, sapkával és kabáttal (ha tél van)
a kezembe siettetem be a liftbe, hogy majd ott felöltözöm, sminkelek és mivel nincs idő a hajamat megcsinálni, sapkát húzok. Ő persze az izgalomtól másfél méter magasakat ugrik és iszonyú boldog, emiatt persze nekem sincs időm idegeskedni, csak örülök, hogy ő örül 🙂 Aztán persze mindent gyorsan megjelöl az utcán és farok csóválva, félig ugrálva félig sétálva siet velem uticélunkhoz. <3
