A fonyódi kikötőben ülünk, fotózzuk a naplementét, kifelé indul a helyi bulihajó, bemelegítésként az Álomhajót nyomja, és ha szerencsénk van, még a városi fesztiválon is mulathatunk egy jót. Egyszóval minden kellemes és idilli, ami azonban a mai napunkról nem mondható el.
A kellemes, kempingbeli éjszaka és reggeli után Hévíz felé vettük az irányt, de nem igazán találtuk meg az ideális stoppolási spot-ot. Ezért egy laza, 3-4 órás séta során bejártuk Keszthely kevésbé mainstream nevezetességeit, úgy mint a Szendrey Júlia emlékszoba és az előkelő nevű Fenyves Allé.
Számos sikertelen stoppolási kísérlet után kisétáltunk a Tapolcai útra (71-es?, a Balaton északi partján megy végig), és 2 fuvarral (kb. 5-5 perc várakozási idővel) ismét felvett két jófej sofőr.
Eljutottunk Szigligetig, ahonnan áthajóztunk Fonyódra. Nos, ebből talán annyi a tanulság, hogy stoppolásnál az egyik legalapvetőbb sikerfaktor a megfelelő helyszín kiválasztása. 
Vagyis, vegyünk figyelembe minél több tényezőt: honnan jönnek a kocsik, merre mennek, milyen sebességgel érkeznek hozzánk, van-e lehetőségük megállni, miután megláttak, stb. De még mintha az is számított volna, hogy milyen napszak van: lehetséges, hogy délután/estefelé az emberek már nyugisabbak, letudták a napi feladatokat? De ez csak egy felvetés. Ahogy az is, hogy lakott területen nagyobb az esély a sikerre. Nyilván van még rengeteg egyéb dolog, de mivel nagyon kevés előzetes tapasztalattal rendelkezünk a téren, ezekre sikerült rájönnünk.
