Kutyás túra a Schneebergen

0
510
views

A hétvégén a Budapesttől 3,5 óra autózásra található, kelet-ausztriai Schneeberget látogattuk meg egy egynapos túra erejéig. Ez nemcsak Rókinak, de valószínűleg nekem is az eddigi legnagyobb szintemelkedéssel járó utam volt: kb. 1000 m felfelé majd ugyanennyi lefelé. De a csodás kilátás és mesebeli tájak miatt megérte a többnapos izomláz!

Kilátás a felvonó mentén (Puchberg am Schneeberg)

Már a korábbi, szlovéniai utunkon is bebizonyosodott, hogy a google számításai a menetidő tekintetében nem egészen megbízhatóak, vagy legalábbis a valóságban a megállások, eltévedések, lefulladás a szerpentinen, úton bóklászó tehenek stb. miatt kb. 1,5-ös szorzóval érdemes számolni a menetidő megbecsülésénél. Tehát a 3,5 órás út egy eléggéé idealizált számítás, de azért belinkelem.  Puchberg am Schneeberg nevű falut vettük célba szombat reggel 6kor Sopronból, ahova már péntek este lementem 3 oszkáros utassal (budgetről később), ezért nem is tudom, hogy Pestről valójában mennyi lett volna az út.

Róki kaját kuncsorog az Edelweisshütte-nél

A túra út már az elejétől fogva elég meredek, bár a kezdeti részt akár a felvonóval is átugorhatjuk, ha nem akarunk már azelőtt elfáradni, hogy elérnénk a valóban mászós, sziklás részeket. Itt nem árt egy jó túraciő/bakancs, mert tényleg köveken kell fölfelé kapaszkodni ami időnként elég csúszós tud lenni. Róki csak egyszer kellett hátulról kicsit megtolni egy nagyobb sziklán, egyébként ügyesen felugrált  (4 lábbal persze könnyebb…) sőt más kutyákkal is találkoztunk az úton. Viszon érdemes megjegyezni, hogy mivel több természetvédelmi terület is van a környéken illetve számos tehenet hajtanak ki az erdőbe legelni (vagy maguktól mennek? ki tudja…), a legtöbb helyen a kutyát csak pórázon szabad vinni az erdőben.

Az első pihenőhely rögtön a felvonó tetejénél az Edelweisshütte.

Ezután jön a még keményebb rész a sziklákon.

 

Ha ezen a túlvagyunk, a lankásabb mezőkön folytathatjuk az utat egészen a 2049 méteren lévő Fischerhütte-ig, ahol nyugodtan lehet pihenni, enni, inni, fotózni vagy bármit, innen ugyanis már csak lefelé vezet az út (de ne higyjük azt, hogy nem lesz fárasztó). A kényelmes cipő ehhez nagyon fontos! Emellett vigyük magukkal a szokásos dolgokat: melegebb öltözet a hegy tetejére, sok-sok víz és kaja, napszemcsi stb.

Nem is részletezném tovább, az alábbi képek magukért beszélnek.

Previous articleKutyajátékok
Next articleSéta a Schwarza-folyó partján (Ausztria)
2015-ben fogadtam be a kutyám, Rókit egy állatmentő egyesülettől. Mivel imádok utazni, és ezt nem szerettem volna feladni a kutya miatt, próbálom úgy alakítani az utakat, hogy ö is velünk jöhessen. A tapasztalataimról itt, a blogban számolok be, remélve, hogy ezzel ötleteket adok a gazdiknak a kutyával való kiruccanásokhoz, illetve a kötöttségektől tartó, még kutyátlanoknak bátorítást az örökbefogadáshoz. reka@dogventure.hu
SHARE